9.rész

Bocsi a képért... Találóbbat nem találtam... :( A történetből megtudod miért...

Undorból vonzódás...

9.rész

Egyenesen a Sátán irányába haladtunk, mikor odaértünk megijedt a Sátán... Egyre furcsább az egész...
-Megegyeztünk! Bemutatsz lányokat! És én választok! Miért azt az egyet irigyeled tőlem, amelyiket magaménak akarom?!
-Sajnálom uram! De őt nem mutattam volna be, de nem találtam olyat, aki most házasodna... Csak őt tudtam volna, megoldásnak határidőre, de olyan ronda, hogy biztos voltam benne, hogy elutasítod őt is.
-Jó, most tényleg őszinte voltál, de egyszer úgy is meg fogja unni, és az én karjaim közé fog szaladni.
-Bocs... De nem hiszem...- szólaltam meg én is- Szívesen foglalom magam el ezzel...
-He?- lepődött meg Darkness.
-Ezen miért lepődött meg? Hisz tud mások gondolataiban olvasni...- kérdezte a Sátán.
-Igen... De az ő fejébe nem látok bele...
-Te tudsz mások fejében matatni?
-Beszélj vele szépen!-cseszett le a Sátán...
-Ő lesz a feleségem! Egyenrangúnak tekintem, örülök hogy őszinte! Nagyon kevés ilyen van velem szemben!
-Értem...
-A gondolatai nem ezt mondják...- szólt be a Sátánnak.
-Akkor ezért fél tőled a Sátán?
-Eddig apának hívtad, most mi lett?
-Ááá... Kedvemtől függ...
-Kérlek, ne kezdj el te is félni tőlem, mert nagyon szeretlek. Elmondtam, hogy már évek óta ismerlek... Nem akarom hogy elvesszen az őszinteséged, mert azt se fogom tudni mit gondolsz...
-De én nagyon örülnék annak, ha letennél!-le is tett.
-És? Mit gondolsz rólam?
-Szerintem nem akarod tudni...
-De igen.
-Nagyon jól nézel ki, kedves is vagy, de az aurádban van valami, amitől kiló méterekre kerülnélek.-mellbe verte.
-De legalább kimondod amit gondolsz... És mi az amitől ennyire távol maradnál tőlem?
-Nem tudom...
Várjunk csak... Lehet, hogy az ereje taszít ennyire... Az erő általában az aurában mutatkozik meg... Lehet tényleg ettől irtózok...-De van egy sejtésem...
-Mi???- nagyon érdekelte...
-Szerintem az erő, amit kibocsát az aurád...
-Ja, csak ennyi?- elvégzett pár mozdulatot, és elmúlt a "bottal se nyúlnék hozzá" érzés, inkább vonzó, mint taszító...-Most már jó?-elpirultam...
-Ne-nem tudom miről beszélsz... Egyébként... Mit csináltál?
-Elrejtettem az erőm.
-Értem...
-Még mindig undorodsz? Még mindig nem szeretsz?
-Nem.- eszembe jutott az az idióta angyal, vajon vele mi van... De... Én miért gondolkodom rajta?
-Úgy látszik szeretsz, látszik a szemedben!
-Valamit félrenéztél! Már már bottal képes lennék magamtól hozzád érni, de semmi több!
Majd sértődötten távoztam...
-Nightmare Devil! Azonnal visszajössz és bocsánatot kérsz! A francba! Nem hallotta! Akkor szobafogság! Uram! Akkor megy be, amikor akar.
-Rendben.- de csak Nightmare után bámult.
*Miután már Night szobafogságban volt, és épp készült aludni.
Öltözködtem, a sulis ruhámat kerestem, de a ruháimat már levettem. Egyszer csak nyílik az ajtó. Darkness volt az. Az első dolgot, ami a kezembe akadt, hozzávágtam (ebben az esetben egy tankönyvet).
-KIFELÉ!!!!!!!!
Majd valamivel eltakartam csupasz testem.
-Nem hallottad?!
-Nem, nem hallottam.- majd közelített felém...
Ha tetszett, írd meg róla a véleményed, és ha akarsz, légy rendszeres olvasó! :)