7.rész

Hívat a Sátán...

7.rész

-Áhh! Az otthon illata! Nagyon hiányzott!- tértem haza, és örültem, hogy mialatt ott eltelik az éjszaka, nálunk két nap.
-NIGHTMARE!!!!!!!!!- szaladt hozzám Bone.
-Mi az?
-A Sátán hívat!-ettől a mondattól, majdnem megállt bennem az ütő, mert ő dicséretért sose hív senkit...
-O-oké... Me-megyek...
Elindultam, a törzshelye felé... Majd Bone odakiáltott hozzám:
-Sok sikert! Vigyázz magadra!
-Kö-köszi!-majd nyeltem egy nagyot...
Amikor odaértem, nem volt ott. Indultam keresni, amikor.
-Nightmare Devil!-a hang hallatán majdnem elájultam.
-I-igen?
-Mit csináltál eddig?-közben előjött.
-A tervemet kezdtem el...
-Csak hogy Bone jóval előbb ért ide, mint te!
-Ott lassabban telik az idő...
-És ki az az angyal, akivel olyan jóba lettél?
-Hát... Azt hitte ember vagyok, és...
-És?
-És bevallotta, hogy szeret...
-Hm... Hmm...Hmmmm...- ó hogy mi lesz itt...-Ügyes vagy lányom!-először hívott így...- Előbb is elkezdhetted volna a szakmát! Tehetséges vagy! A terved se lehet rossz, elmeséled?
-Ugye egy iskolához osztott be...
-Ne magázz!
-De mindenki magázza!- tűz kezdett körbevenni...
-Nem megmondtam! NE MAGÁZZ! Na igen... Mesélj még.-a lángok visszamentek eredeti helyükre...
-És ott a legfélénkebb embereket akarom rávenni, hogy "vadok" legyenek, ma azért voltunk addig el, mert graffitiztünk az éjjel, meg ittunk...
-Lányom! Tudom, hogy könnyen berúgsz, és kijózanodsz, utána már nem... Emlékszel valamire, amit csináltál közben?
-Őszintén? Nem emlékszem semmire, csak valami közepén józanodtam ki, és a végére emlékszem...
-Ki vele!
-...
-Mondd!-a lángok újra a színen...
-Csókolóztam azzal az angyallal...-az arcára düh ült ki, a lángok egyre intenzívebben pattogtak...
-Hogy történt?!
-Arra nem emlékszem!
-Beleszerettél?!
-Nem! Egyenesen utálom! Egyfolytában csak basztat! Miért éreznék iránta bármit is? Hiszen egy angyal!-törtem ki, mert ez meg engem dühített.
A lángok elaludtak, majd megint megszólalt a Sátán...
-Jól tettem, hogy megmentettelek. Hirtelen haragú, jó stratégiát összerakó, gyűlölettel teli szívű... Mi kell még? Lányom, csak annyit kérek, kerüld  messziről azt az angyalt... Ugyan kellenének még bukott angyalok, de ez csak halált érdemel. De te! Te a jobb kezem leszel!-mosolygott rám, majd levette a sapkámat, és összeborzolta a hajam.
-Kérem...-szúrós tekintet a Sátántól-Khm... Kérlek, ne kivételezz velem, furcsa ér...
-Nem érdekelnek az érzéseid, csak dolgozz jól és különleges bánásmódban fogsz részesülni, kapsz egy szép férjet, arany életet élsz... Kell más?
-Nem...- bár nem akarok így élni... Nem tudok mit csinálni...
-Na látod! Úgy is van egy ismerősöm, aki feleséget keres. Az eljegyzés meg lesz tartva, de még nem hagyom a házasságot, mert eltunyulnál.- inkább most tunyulok el, hogy ne kelljen...
-Ne- nem lehetne pár évet várni, ezzel a házasságosdival?
-Minél előbb kellenek olyan hatékony démonok, mint te, nem várhat... És... Te előttem ne dadogj!
Szóval... Mint láthatjátok, nem a legjobban alakul Nightmare élete... A rossz és a rosszabb se... :( Viszhall a a kövi részben, ott megismerhetjük újdonsült kérőjét...