12.rész

Darkness-el a suliban...

12.rész

-Mondd el még egyszer! Mit csináltál, ha nem tudtál haladni?!

-Csak...

-Meg mondtam! Nekem te ne dadogj!

-É-értem, hát... Nagyon sokan szobafogságot kaptak, és így nem tudtam annyit haladni, igazából... Nem is nagyon sikerült, mert mind azt mondta, hogy a többiek nélkül nem mer...

A Sátán csak sóhajtott egyet, majd újra megszólalt!
-Tudom, hogy hazudsz... Ha nem is mondod el az igazat, akkor is értékelem ezt a képességet: folyékonyan hazudni... Kevesen tudnak rendesen, szem rebbenés nélkül.
-Köszönöm!- nem érdekelt az idióta ok, örültem neki, hogy nem kapok büntetést...
-Viszont most menj vissza Darkness-hez, nagyon hiányolt.
-Rendben!
Miközben Darkness-t kerestem, Jake-n gondolkodtam... Miért volt vele olyan jó? Miért olyan jó, amikor hozzám ér? Miért akarok vele lenni? Miért dobog hevesen a szívem (olyan érzés mintha) ha vele vagyok?
-Mi tartott ennyi ideig?-majd megölelt.
-Hát... A Sátánnal is beszéltem, az i...- hallottam, ahogy elkezdett szaglászni... Rossz előérzetem van...
-Ez mi... Kié ez a FÉRFI parfüm? Mert biztos nem az enyém!
-Ööö...- jó volt a megérzésem...- Hát, szereztem pár fiú havert is, egy-egy gyors ölelés... Biztos rám ragadt a szaguk...
-Csak haverok?
-Igen.
-Értem... Ma alszunk együtt, vagy kicsit gyors?
-Tegnap is lehettél volna ilyen figyelmes...
-Most az vagyok... Na? Mi a válasz?
-Hát...- annyira kérlelő tekintettel nézett... Egy ember nem tudott volna nemet mondani...-Nem.
Nagyon meglepődött...
-Miért? Megbántottalak?
-Te kérdezted, én válaszoltam, azt kérted legyek őszinte. Az voltam.
-Csak ma!
-Holnap meg ugyanezt mondod...
-Nem! Megígérem!
Csak addig kérlelt, ameddig bele nem egyeztem, szóval... Vele fogok aludni...
A nap további részében beszéltem még Bone-al, neki mindig elmondhatom a gondjaim, a valóságot, ebben viszont nagyon megbízható... De nem csak ezért a legjobb barátom, lehet, hogy nagyon hebe-hurgya, de annál nagyobb a szíve, minden démonnak vannak érzései, ha nem is mutatják ki. És, mert mennem kellett suliba, mentem aludni...
Már készülődtem, átöltöztem pizsibe, nem sokkal utána belépett Darkness. Én mentem az ágyba, hogy pihenhessek, az ágy egyik végébe, a fal felé fordulva, ő jött utánam, odabújt hozzám, és hátulról megölelt.
-Miért vagy ennyire ellenséges?
-Hogy érted?
-Még csak nem is felém fordulsz...
-Aludni akarok, nem társalogni...
Magához szorított még jobban, majd ezt súgta a fülembe:
-Csak, fordulj felém, kérlek... Hadd kerüljek közelebb hozzád.
Tudtam, nem hagy békén... Odafordultam hozzá, a szeme lángolt az örömtől... Magához húzott, megcsókolt... Könnyek szöktek a szemembe... Szerencsére besötétítettem a szobát... A fejem a mellkasán, ő ölelt, meg se mozdultam... Úgy aludtunk...
Másnap, amikor felkeltem, az első mozdulatomra ő is felkelt.
-Jó reggelt!
-Te miért kelsz fel? Alhatnál még...
-Megyek veled suliba!- mondta mosolyogva.
-HOGY MI?!
-Nem akarom hogy ölelgessenek...
-Mintha akkora tragédia lenne pár ölelés...
-Ameddig engem nem ölelgetsz, addig igen!
Elindultunk... Miután ott voltunk, ő is szörnyülködött egy sort a tájon... Csak azt nem tudom, hogy fogom megoldani azt amikor Jake-al össze fog futni... Szokásomhoz híven mentem a kávézóba, Darkness-el, az itteni nevén, Logan Winstone...
-Két tüzes kávét.- szólalt meg Darkness...
-Te is kezded?-kérdezte vissza az eladó.
-Bocsi! Ugyan onnan jöttünk...
-Akkor mit?
-Két kávét...
Amint megkaptuk Darkness első kérdése:
-Mi ez a barna lötty?-csak a fejemet fogtam...
-Kávé!- vágta rá a pasi...
-Ez?! Adjon már valami normálisat!!!
-Da... Logan! Itt ilyen!
-Tényleg?
-Igen!
-Oké...
Már leültünk, hogy igyuk a kávénkat...
-Mire jó ez az egyfolytában való késés?
-Rossz benyomás a tanárnál ami egyenlő: tisztelet, mert képes vagy szembeszállni egy tanárral... Érted?
-Ja, kezdem...
Megittuk a kávéinkat, majd elindultunk... Amint beléptünk a terembe (persze most is meg volt a hatás...) mindenki megbámulta Darkness-t, főleg a lányok...
-Fray kisasszony! Ki ez magával?
-Ja... Csak a ku...- kuzint akartam mondani, de vállba könyökölt...-a fiúm...
-És hogy meri megengedni magának azt, hogy behozzon egy idegent az osztályba?!
-Ja... Hát nem mondták az igazgatóságon? Mindegy... Úgy is marad...
-Maga ne merjen így beszélni velem!?-próbált üvölteni, sikertelenül...
-Nekem tök mindegy marad-e vagy nem, vele kell megbeszélni, és ő nem fog bele egyezni... Ismerem már...
-Jól mondja.
A tanár csak elfehéredett és bólogatott, majd szitkozódott egy sort magában... Az óra folyamán szúrósan nézett felénk... Óra végén mentem is a folyosóra, már szinte megszokás... (ilyen rovid idő alatt) Darkness jött utánam... A folyosón persze (sajna kiment a fejemből) összefutottunk Jake-el is...